A magyar környezetbarát termék védjeggyel minősített termékeket gyártó  Weishaupt Hőtechnikai Kft. által rendezett Környezetbarát Napon hagyományainkhoz híven az idén is ott leszünk, ráadásul a guruló ökocímkés kiállítóteremmel. A szervezők érdekes és hasznos programokkal várják a környezet védelme és a modern technológiák iránt elkötelezett látogatókat, például Önt:

Mit jelent valójában a fenntartható fejlődés? Miről szól az ESG? Vajon a fenntarthatóság eszméje és a környezetvédelem szempontjai megfelelően érvényesíthetők a vállalati és vállalkozói kultúrában? Mindez ma már alap elvárás lehet a befektetők és a hitelezők részéről? Versenyelőnyt jelenthet-e. ha valaki zölden gondolkodik? Összefér-e mindez a fogyasztói társasalommal, vagy változtatni kell a vásárlási szokásainkon?

Az uniós ökocímke harmincadik születésnapja alkalmából létrehozott, Brüsszelből induló és 3 hónapos európai körútját követően oda visszatérő, kerekeken guruló vándorkiállítás célja, hogy az uniós ökocímkével ellátott termékeket és szolgáltatásokat bemutatva és az ökocímkéhez kapcsolható környezettudatos elveket közvetítve elősegítse a körforgásos, minél kevesebb környezetszennyező anyag kibocsátásával működő gazdaságot, valamint a minél zöldebb Európa kialakulását. Hogy Magyarországon hol leh

A fenntarthatóság gondolata mára már nem csupán egyre több tudatos vásárló napi döntéseit határozza meg, hanem az üzleti szférában is fontos kérdés a partnerek közti bizalom szempontjából. Ha valaki nem eléggé környezettudatos, és nem bánik megfelelően a pénzügyi tőke mellett az természeti –és társadalmi erőforrásokkal is, azt sokan kockázati tényezőként értékelik.

Keszthelyi Nikoletta környezetvédelemért felelős helyettes államtitkár asszony arra biztatja a környezettudatosan gondolkodó magyar vállalkozásokat, hogy válasszák és szerezzék meg minél többen az ökocímkét termékeik és szolgáltatásaik minősítéséhez. Hogy ez a fajta megkülönböztetés miért érdemes és fontos - főleg ma, amikor olyanok is beállítják környezetbarátnak a tevékenységüket, akik valójában nem azok -, azt meg is indokolta 2022. július 5-ei védjegyátadó beszédében:

A magyar környezetbarát védjegyhasználatra jogosító tanúsítványt Lőrincz István, a Granpol Kft. ügyvezetője, az európai uniós ökocímkéről szóló tanúsítványt pedig Babák Ákos, a Lucart Kft. magyarországi ügyvezetője vehette át Keszthelyi Nikoletta környezetvédelemért felelős helyettes államtitkártól , a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. dísztermében.

Ahogy azt 2022. tavaszi Ökocímke hírmagazinunkban bemutattuk, az idei tanévtől végre rendelkezésre áll a magyar iskolákban a fenntartható fejlődésről szóló tankönyv, a Zöld föld. A tankönyv egyelőre választható, de reményeink szerint mielőbb bevonul minél több gyermek tanrendjébe. Ez azért lenne különösen fontos, mert bár egyre többet beszélünk róla, nehéz pontosan meghatározni, mit is jelent a fenntartható fejlődés, és mi mindent tehetünk érte egyénileg és közösségileg.

Az 1992-ben született védjegy ma már több, mint 80 ezer termékről és szolgáltatásról bizonyítja, hogy azok a szigorú jogszabályi előírásoknak megfelelve a független laboratóriumi vizsgálatok szerint is valóban környezetbarátok, ráadásul ez a teljes életciklusukra igaz. A nemzeti ökocímke védjegyek ráadásul a helyi és regionális sajátosságokra öszpontosítva teszik teljessé a rendszert.

Exluzív interjú Nagy Viktorral, a világhírű és környezetvédő magyar vízilabdázóval a tokiói olimpiáról, valamint a fenntartható fejlődés jegyében építeni kívánt magyar világmárkáról. Kísérlet a fenntartható fejlődés kérdéskörének iskolai oktatásban való taglalására.

E hét pénteken, azaz június 3-án más szakmai szervezetekkel és a téma iránt elkötelezett politikusokkal, valamint a témában érintett fiatal vállalkozókkal veszünk részt egy kerekasztal beszélgetésen a fenntartható fejlődésről és a környezetvédelem gyakorlati lehetőségeiről. Az alkalom résztvevőit és a részleteket Ön is megismerheti a fentebb látható programtervezetből és az alábbi meghívóból:

Fenntartható fejlődés, környezetvédelem és klímapolitika: csupa olyan sorskérdés, amiről egyre többet beszélünk, ám még mindig nem eleget. A Magyar Női Unió éppen ezért nem csupán gyakorlati szakmai tevékenységében jeleníti meg folyamatosan e témákat, hanem a környezetvédelmi világnap alkalmából szakmai kerekasztal beszélgetést is szervez. Minderről Batthyány-Schmidt Margót kérdeztem:

A fenntartható jövőről szóló Planet 2021 kiállításon a kisgyerekek foglalkoztató játék keretében szelektálhatták az általuk egy tóból kihorgászott dolgokat, eldöntve, hogy melyik egyszerű háztartási szemét, melyik papír, melyik műanyag, melyik fém, és melyiket kell elkülöníteni, mint környezetre veszélyes hulladékot.

A környezetet bármilyen zajterheléssel sújtó tevékenységeket az Alaptörvény egészséges környezethez és testi-lelki egészséghez való jogot meghatározó rendelkezéseiből levezethető zajvédelmi törvények és kormányrendeletek szabályozzák, szigorúan meghatározva a kibocsátható zajterhelés határértékét és a védendő területeket.  A törvényi előírásoknak megfelelő zajvédelem egy-egy új beruházás esetén különösen sokba kerülhet, főleg ha nem kellően átgondolt volt e tekintetben a tervezés

A fenntarthatóság kérdése világszerte egyre több embert és céget ösztönöz a fosszilis tüzelőanyagok nélküli tüzelésre, ezért fokozatosan nő az érdeklődés és a kereslet az éghajlatbarát fűtési rendszerek iránt. Mindez lehetővé tette a pellett tüzelési rendszereket építő osztrák cég, az Ökofen számára, hogy számos új zöld munkahelyet teremtve folyamatosan bővítse felső-ausztriai központját, és két franciaországi és egy németországi fiókot nyisson.

Az osztrák ökocímke szigorú követelményeihez igazodva 2021 ősze óta a potenciálisan hormonkárosító vegyszerek, azaz ED-k alkalmazása nem engedélyezettek az EU ökocímkével ellátott termékekben.

Életének 79. esztendejében befejezte földi pályafutását Dr. Fekete Jenő, a Környezetbarát Termék Értékelő és Minősítő Bizottság alapító tagja. Szakmai kérdésekben sosem volt képes a megalkuvásra, és minden munkaterületén következetesen képviselte az általa elvárt etikai normákat.

Több száz kárpát-medencei jelölt közül választotta ki a szakmai zsűri azt a 18 céget és magánszemélyt, akik március 29-én a Magyar Tudományos Akadémián vehették át a Bolygónk és Városunk környezetvédelmi díjat. Az elismerést azok a szervezetek, vállalkozások és magánszemélyek kapták, akik valóban sokat tették a természet és a környezet értékeinek megőrzéséért, valamint a fenntartható és környezetkímélő technológiák kifejlesztéséért és alkalmazásáért.

• Közlemény

A környezetvédelemért felelős miniszter, Dr. Nagy István új pályázati tájékoztatókat hagyott jóvá a nemzeti „Környezetbarát Termék” és az EU ökocímke termékminősítő rendszerekre vonatkozóan.

A 80-as években a fogyasztók csak korlátozottan fértek hozzá a cégek működésével kapcsolatos információkhoz, így a nagy értékű, megtévesztő, úgynevezett „greenwashing” reklámok gyakran célt értek. Előfordult, hogy például a csupán törvényi kötelezettségnek eleget tevő, környezeti rekultivációt végző vállalat úgy állította be a tevékenységét, mint rendkívül környezettudatos gondolkodásának megnyilvánulását, és a televíziónézők hittek neki.

A növény-és állattenyésztésben évente keletkező mintegy 10.000 tonnányi műanyag fóliahulladék begyűjtésére, tisztítására és hasznosítására egészen napjainkig nem állt rendelkezésre megfelelő technológia. Emiatt súlyosan környezetkárosító, az emberi egészséget is veszélyeztető gyakorlat alakult ki: sokan elégették az elhasznált fóliát, amivel mérgező gázok kerültek a levegőbe. Egy magyar szabadalomnak köszönhetően vége lehet a környezetkárosító gyakorlatnak.