A környezetet bármilyen zajterheléssel sújtó tevékenységeket az Alaptörvény egészséges környezethez és testi-lelki egészséghez való jogot meghatározó rendelkezéseiből levezethető zajvédelmi törvények és kormányrendeletek szabályozzák, szigorúan meghatározva a kibocsátható zajterhelés határértékét és a védendő területeket.  A törvényi előírásoknak megfelelő zajvédelem egy-egy új beruházás esetén különösen sokba kerülhet, főleg ha nem kellően átgondolt volt e tekintetben a tervezés. Amennyiben azonban a zajmodellezőket bevonják a tervezőcsapatba, némi odafigyeléssel akár a határérték - túllépés is megelőzhető - ahogy azt alábbi beszélgetésünkben Márkus Miklós, a Fonor Kft. ügyvezetője bemutatja.

- Miért van szükség előzetes zajtervezésre és zajmodellezésre az új ipari beruházások esetében? 

Márkus Miklós: A modellezéssel az a célunk, hogy előre megmondjuk, mi lesz a hatása valaminek, ami a jövőben meg fog valósulni. Ez önmagában véve jelentheti persze azt is, hogy miután megvizsgáltuk a beruházást, azt látjuk, hogy nem lesz határérték túllépés a zajterhelést illetően, és a környezet állapota sem változik negatívan, e kettő azonban sajnos csak a legjobb esetekben esik egybe. Kevésbé jó esetben bár nem történik határérték túllépés, de növekszik a zajterhelés.

„A tervezőasztalnál történő beavatkozással akár a határérték-túllépés is megelőzhető”

- Az alapszituáció az, hogy az adatok alapján azt látjuk, mindenképp határérték-túllépés lesz, ám ilyenkor is előfordulhat,  hogy ha még a tervezési időszakban mondjuk meg, hogy mit kellene változtatni, akkor néha nagyon egyszerű beavatkozásokkal el lehet érni a határérték teljesülését. Jó példa erre a zajforrások megfelelő tájolása. Ha egy új üzemi beruházástól északra lakóterület van, déli irányban pedig mezőgazdasági, zajtól nem védendő terület, hova tegyük a hangforrásokat? Nyilvánvalóan a déli oldalra, úgy, hogy árnyékolja le az üzemépület a hangsugárzást a lakóterület irányába. Úgy forgassuk a kidobó kürtőket, hogy déli irányba nézzen minden, és oda menjen a hangenergia, ahol nem zavar senkit. A tervező ehhez képest  a maga kis tervrajzából kiindulva, mely ugyan tartalmazza a telekhatárokat és be van tájolva, ami be van tájolva, a legtöbb esetben nem lát túl a telekhatáron, és nem tudja, hogy merre van a védendő terület. Ezért van szükség ránk, akik hatásterület szinten és nagyobb távolságokban gondolkodunk, és megmondjuk, hol és hogyan avatkozzanak be. Tervezői szinten ez ráadásul jelentős költségmegtakarítást eredményezhet.

 

"Ha az üzem már meg van tervezve, még mindig elérhető irányváltással vagy valamilyen transzmissziós beavatkozással a zajcsökkentés"

 

A következő fázis, amikor már meg van tervezve az üzem, de még mindig azt tudjuk mondani, hogy csendesebb berendezéseket telepítsenek, mint amit oda beválasztottak, vagy építsenek valamilyen egyszerűbb zajvédelmet, tegyenek hangtompítókat a kidobó kürtőkre, hangárnyékoló falakat a légtechnika köré vagy a folyadékhűtő egységekhez. Ekkor még mindig be tudunk avatkozni a források közelében, vagy magát a forrást érintve, ez az elsődleges, ez a primer beavatkozás. Ekkor tehát még a terjedési úton érhető el hangtompítóval, hangár nélküli fallal, valamilyen irányváltással, transzmissziós beavatkozással a zajcsökkenés.  

„A zajvédelmi szakértői modellezéssel százmilliókat spórolhatnak meg egy új beruházásnál”

-  Mi történik akkor, ha egy már megvalósult beruházásnál van szükség zajvédelmi beavatkozásra?

- Onnantól fogva sokkal korlátozottabbak a beavatkozási lehetőségek. Már nem lehet hangtompítókat tenni a ventilátorokra, mert azok esetleg nem bírják az ennek következtében beálló nyomásesést. Már nem lehet odaépíteni a hangárnyékoló falat, ahová kellene, mert úgy van kialakítva mondjuk a menekülési vagy az anyagszállítási útvonal, hogy erre nincs lehetőség. Előfordulhat, hogy nem bírja el a tetőszerkezet a hangárnyékoló fal szélterhelését, vagy más statikai probléma merül fel az utólagos betoldás miatt. A szükséges plusz alátámasztás és állványzat természetesen újabb költségeket eredményez. Távolabb kell mennem a hangárnyékoló fallal, ami miatt nagyobb felületre és nagyobb magasságra van szükség, és a költségek akár a sokszorosára is nőhetnek. Eljuthatunk oda, hogy lehet, hogy elég lett volna egy három méteres fal, de helyette öt vagy tíz méterest kell építeni, és az eredetileg 50 vagy 100 millió forintos költség sok százmilliósra emelkedik. Mindez elkerülhető, ha időben behívják a zajvédelmi szakértőt a tervezőcsapatba. Nagyon fontos, hogy az ezt megelőző előre gondolkodás az összes beruházási, tervezési folyamatot áthassa az új beruházások esetében.

„A szoftveres zajmodell a további bővítéseket is egyszerűbbé teszi”

- Mindez nyilvánvalóan az esetleges későbbi bővítésekre is kihat.

- Természetesen, mivel szoftveres környezeti zajmenedzsmentként folyamatosan támogatjuk a partnereinket. A velük kötött keretszerződésünk kiterjed a modell aktualizálásra, tervezési feladatokra és a környezeti zajmérésekre. Ismerjük az üzemet, ismerjük a területet. Ha a megrendelő azt mondja nekem, hogy ezt vagy azt a technológiát változtatni kell, és ide vagy oda telepíteni kell mondjuk 3 radiál ventilátort, tudom, hogy miről beszél, az hol van, tudom, hogy hogy néz ki, és hol helyezkedik el a modellen, és ismerem az ott lévő zajforrásokat. Megmondom, hogy küldjed a rajzokat és a műszaki leírást, és rátesszük a modellre, megvizsgáljuk a várható hatásokat, megmondjuk a követelményeket, és mindezt megfelelően beépítjük a tervezési és beruházási folyamatokba. A jól elkészített zajmodellt egyszer kell felépíteni, alapos felmérés után, és onnantól kezdve minden tervezési feladatnak ez lesz a bázisa.  Ez egy egyszeri nagyobb költség, ami többszörösen megtérül.  

A környezethasználati feltételeknek való megfeleltetésnél előfordulhatnak ráadásul olyan helyzetek, amikor az egyik környezeti problémának a megoldása egy másik környezeti problémát állít elő. Egy levegőszennyezettségi problémát megoldó porleválasztó például újabb zajvédelmi problémát okoz, amit ugyancsak mi kell kiküszöböljünk
 

-Egy kkv-nak is megéri igénybe venni a munkátokat?

- Alapvetően a nagyobb, legalább pár száz vagy akár több ezer főt foglalkoztató üzemekre specializálódtunk, például a Mol, a BorsodChem, az Egis és a Procter&Gamble is ezek közé tartozik. Egy kisöntödének vagy egy pár főt foglalkoztató asztalos üzemnek nem biztos, hogy értelme volna modellezni, mert ezek beruházásai és fejlesztései esetében némi szakértői szemlélettel mindez viszonylag egyszerűen megoldható.

"A zajszint és a zajnyomás, azaz a valós zajterhelés között hatalmas különbség lehet"

- Említetted az előadásodban,  hogy a határértékeket és a hatásterületeket szigorúan ellenőrzik a hatóságok. Utaltál rá, hogy ezekről azonban nyilvánvalóan nem árulnak el mindent az eszközök puszta adatlapjai, hiszen például jelentős különbség lehet a zajszínt és a zajnyomás közt. Mit jelent ez a gyakorlatban?

- A kettő között lényeges különbség lehet, ezért egy környezeti zajmérésnél kiszáll a csapat és egy adott napon egy adott alkalommal elvégzünk egy mérést az üzem környezetében. A széljárás, a szélirány, a szélsebesség és a hőmérsékleti gradiens mind jelentős mértékben befolyásolja a valóságban érzékelhető zajterhelést, ráadásul a hangterjedésben még a szokásos páratartalom is komoly szerepet játszhat. Már akár száz méteres távolság esetében is kimutatható, hogy e tényezők változása hatással van a mérhető hangnyomás szintre. Ez olyan szempontból érdekes, hogy a hangforrás által kibocsátott kibocsátott hangenergia nem biztos, hogy megváltozik, de amit én a megítélési ponton mérek a lakóháznál, az lehet, hogy egészen más. Nem mindegy az sem, hogy a szél jellegzetesen déli vagy északi inkább. E tényezők miatt vannak olyan iparterületek, ahol a zajtól védendő terület és a forrás nem csupán 100 méterre van egymástól, hanem akár egy vagy másfél kilométerre.

- Mely iparágakban fordulhat ez elő?

Például olajfinomítók és vegyipari üzemek esetében. A szilárd közeget vagy gázt szállító csővezetékek mint vonal jellegű sugárzók ráadásul akár több kilométerre is elvihetik a hangot, főleg ha adott esetben tíz méteres magasságban vagy afölött húzódnak. Ha a földben, az más, mert az remekül szigetel. Kiemelt zajforrásnak számítanak az olajipari égetők füstgáz ventilátorai és azok kidobó kürtői is.

"A hatóság egy bizonyos szint fölött el is várja ezt a fajta szakmaiságot"

- A megfelelően felépített zajmodell az időszakonként szükséges hatósági adatszolgáltatások esetében is használható?

A megfelelő modell egyszerűvé teszi például az egységes környezethasználati engedély 5 évenkénti megújításához szükséges engedélyeztetést, legalábbis annak a zajra vonatkozó részeit. Általában ezek az adatszolgáltatások sztenderdizáltak, tehát az érintett cégek szeretik, hogyha van zajmodell és tudnak bemutatni zajtérképet a hatóságnak, és érzékeltetni tudják, hogy a zajtérkép alapján kijelölt hatásterület mennyiben érintett. A hatóság egy bizonyos szint fölött el is várja ezt a fajta szakmaiságot, de ennek ellenére ez még nem általános. Ahogy a fentebb bemutatott példákból és folyamatokból jól látható, hasznos, környezetbarát és költséghatékony lenne, ha a menedzsmentet mindenütt áthatná a szemlélet, hogy igenis erre szükség van.