Ahogy azt 2022. tavaszi Ökocímke hírmagazinunkban bemutattuk, az idei tanévtől végre rendelkezésre áll a magyar iskolákban a fenntartható fejlődésről szóló tankönyv, a Zöld föld. A tankönyv egyelőre választható, de reményeink szerint mielőbb bevonul minél több gyermek tanrendjébe. Ez azért lenne különösen fontos, mert bár egyre többet beszélünk róla, nehéz pontosan meghatározni, mit is jelent a fenntartható fejlődés, és mi mindent tehetünk érte egyénileg és közösségileg.

„Fenntarthatóságon azt értjük, hogy az egyéni jó élet és a közjó biztosításának feltételeit az adott időpillanatban saját jólétét megteremtő generáció nem éli fel, nem meríti ki erőforrásait, hanem megfelelő mennyiségben és minőségben a következő generációk számára is megőrzi, bővíti azokat.” – olvashatjuk a Magyar Országgyűlés által 2013-ban elfogadott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiában.

„nem mindegy, hogy előtérbe helyezzük-e a távlatinak mondható fenntarthatósági célkitűzéseket rövid távú céljainkkal és a gyors haszonszerzés iránti természetes vággyal szemben”

A dokumentum pontosítja is a jelzett feltételeket, azaz erőforrásokat, melyekből megalkotói szerint 4 alapvető típus áll a rendelkezésünkre a megfelelő életminőség biztosításához: az emberi, azaz humán, a társadalmi, a természeti és a gazdasági erőforrás. Nyilvánvaló, hogy egyik nem létezik a másik nélkül, és kiaknázásuknak közös jövőnk érdekében való összehangolása határokon átnyúló, ha úgy tetszik globális feladat, ami elsősorban a politikusokra vár – gondolják sokan. (Az ő intézkedéseikről, az EU-s klímastratégiákról és az úgynevezett fenntarthatósági célokról, valamint a különféle nemzetközi egyezményekről majd hosszabban is fogok szólni egy következő írásban). Ennek ellenére vagy ezzel együtt nyilvánvaló azonban, hogy a napi egyéni, nem utolsósorban vásárlói döntéseink, valamint a vállalkozók értelemszerűen nyereséget célzó döntései is közvetett és közvetlen környezeti hatásokat eredményeznek. Éppen ezért nem mindegy, hogy akár egyénileg, akár kisebb – nagyobb közösségként, esetleg társadalmi szinten, vagy „csak” vállalkozóként a pillanatnyi anyagi és egyéb érdekeinket esetenként háttérbe szorítva a nagyobb jóért tudunk-e hosszú távon gondolkodni, azaz előtérbe helyezzük-e a távlatinak mondható fenntarthatósági célkitűzéseket rövid távú céljainkkal és a gyors haszonszerzés iránti természetes vággyal szemben. Aki így cselekszik, az valóban környezettudatos.

Az ökocímke önkéntes vállalás, de mind a keresleti, mind a kínálati oldalt környezetbarát irányba befolyásolja

A kommunikációs zajban és a nem ritkán hamis zöldállítások közepette azonban sokszor nem egyszerű a döntéshozatal, és nem tudhatjuk a legjobb szándék mellett sem, hogy valóban környezetbarát döntést hoztunk-e egy-egy szolgáltatás megrendelésével vagy termék megvásárlásával. Az idén 30 éves európai ökocímke és a magyar környezetbarát védjegy – azaz a magyar ökocímke - azonban a segítségünkre lehet a megfelelő döntés meghozatalában. Az ezekkel jelölt termékek és szolgáltatások esetében ugyanis egészen biztosak lehetünk benne, hogy a hasonló funkciójú termékekhez képest kedvezőbb környezeti teljesítményt nyújtanak, azaz a szokásosnál laboratóriumi vizsgálatokkal is bizonyíthatóan kevésbé terhelik a természetet, ráadásul ez a termék és szolgáltatás teljes életútjára igaz a gyártástól a felhasználásig vagy újrahasznosításig. A független szakértői vizsgálatok szerint pedig könnyen elképzelhető, hogy az ökocímkés termékek választásával gyakran még anyagilag is jól járunk, ráadáásul a piaci igény megjelenítésével a kínálati oldalt is környezetbarát irányba befolyásoljuk.

Örömteli, hogy egyre több gyártó önkéntes vállalásként minősítteti a termékeit ökocímkével, bizonyítva, hogy valóban elkötelezett a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés mellett. Közülük ráadásul egyre többen tudják és érzik, hogy távlatilag az ilyen szemlélettel anyagilag is jól járnak. Hogy miért, annak számos közgazdasági és egyéb oka van, ahogy az majd a következő cikkeinkből kiderül, ráadásul azt is bemutatjuk, mit jelöl a bűvös betűszó, az ESG.