Túlnépesedés, romló levegőminőség, zsúfoltság és állandó stressz– csak néhány jellemzője az európai nagyvárosoknak, melyekben az Unió lakosságának döntő többsége, legalább háromnegyed része él. A kutatók szerint ráadásul 50 év múlva az európai népesség legalább 83 százaléka városi lakos lesz, és ez a tény nyilvánvalóan a mostanihoz képest is fokozott kihívás elé állítja a környezetvédelmet, főleg ha el akarjuk érni az egyre részletesebben megfogalmazott fenntarthatósági célokat. Ehhez fontos lépés lehet a klímasemleges városi környezet kialakítása.

A klímasemlegesség eléréséhez a közlekedési szokások átalakítása mellett fontos a megújuló energiaforrások fokozott használata is

Ahogy előző cikkünkben már utaltunk rá, a városi élet fenntarthatóságának fontos eleme lehet a jövőben a gyalogos, a biciklis és a tömegközlekedés összehangolása a lehetőleg környezetbarát, ökocímkés autómegosztáson is alapuló autós közlekedéssel. A Németországban népszerű megoldás a parkolóhelyek és az utak zsúfoltsága mellett a korábbinál kedvezőbb CO2 – kibocsátási adatokkal egyértelműen hozzájárulhat a klímasemlegesség kialakításához is, azonban ez önmagában kevés. A klímasemlegesség eléréséhez a környezetbarát energiahasználat elvét mind a lakossági, mind az üzleti, mind a közszféra területein érvényesíteni kell. Ennek egyik formája a megújuló energiaforrások használata.

A németek nem csupán az autómegosztásban járnak elöl jó példával, hanem a nagyvárosaik és tartományaik jelentős részében -például Stuttgartban és Baden-Würtenbergben - már elérték, hogy a felhasznált elektromos áram közel felét megújuló energiaforrások szolgáltatják.

A zöldítésre már az új épületek tervezésekor is figyelni kell

A környezetbarát energetika általánossá tételéhez fontos lehet, hogy a klímabarát városokban az új épületek esetében már a tervezési szakaszban figyeljenek a környezetbarát építőanyagok használatára, a napelemek telepítésére és a városi zöld felületet növelő, esztétikus és klímavédelmi szempontokból is kedvező növényfalak és tetőkertek kialakítására. A városok energiaszükségletének jelentős részét a hulladékgazdálkodás emészti fel, ezért rendkívül fontos a szelektív hulladékgyűjtés és a minél kevesebb hulladékot termelő gazdasági és háztartási gyakorlatok kialakítása.

Az Európai Unió klímasemlegességi kísérleti programjában 3 magyar város is részt vesz

Mivel a világ és az Európai Unió városai felelősek az energiafogyasztás több mint 65 százalékáért, valamint a szén-dioxid-kibocsátás több mint 70 százalékáért – olvashatjuk az Európai Bizottság közleményében – a gazdasági társulás azt a célt tűzte ki maga elé, hogy az unióban legyenek olyan kísérleti és innovációs ökoszisztémákként működő városok, melyek segíthetik a többi várost a klímasemlegesség eléréséhez szükséges átállásban 2050-ig.

Az Európai Bizottság 2022. áprilisában tette közzé annak a 100 városnak a listáját, amelyek részt vesznek a városok klímasemlegessé és intelligenssé tételét célzó európai uniós kísérleti programban. Magyarországról Budapest, Miskolc és Pécs szerepel a listán.

A kísérleti programban érintett városoknak klímasemleges városra vonatkozó, átfogó beruházási terveket kell kidolgozniuk és ezekhez kapcsolódó megállapodásokat kell kötniük egyebek mellett az energiagazdálkodásra, az épületek szigetelésére, a hulladékgazdálkodásra és a közlekedésre vonatkozóan. A folyamatba be kell vonniuk a lakosságot, a kutatási szervezeteket és a magánszektort is. A programban részt vevő száz uniós városban az EU lakosságának 12 százaléka lakik.

Uniós támogatási program is segíti a klímacélok elérését

A Horizont Európa Program 360 millió eurós összeggel segíti a célok elérését a 2022-23-as évben. A támogatás célja, hogy meginduljon a 2030-ra célzott klímasemlegesség eléréséhez szükséges innovációs tevékenység. A Bizottság a klímacélok elérésében az ígéretek szerint a jövőben támogatni fogja a jelenleg ki nem választott, ám a programhoz csatlakozni kívánó egyéb európai városokat is.

P.s.: klímasemlegességi célokat több magyar város, például Sopron és Salgótarján is kitűzött maga elé,h ahogy azt Áder János Kék Bolygó című podcastjének ide kattintva elérhető március 20-ai adásából megtudhatjuk Farkas Ciprián és Fekete Zsolt polgármesterektől.