A Lurdy házban a fenntartható kereskedelemről beszélgettek a téma szakértői. A Fenntartható kereskedelem – Termelői konferencia pódiumbeszélgetésein a csomagolásmentes boltok kereskedelemben való szerepe állt a középpontban. Barta Géza Róbert, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. Környezetbarát Termék és Európai Ökocímke Tanúsító Igazgatóságának igazgatója az ökocímkés termékek és szolgáltatások piacán uralkodó aktuális trendeket mutatta be a vegyszermentes tisztítószerek csomagolásmentes értékesítésének lehetőségéről szóló blokkban.

Barta Géza Róbert előadása elején utalt rá, hogy bár manapság egyre nagyobb a kereslet a környezetbarátnak mondott termékekre és szolgáltatásokra, és ezt kihasználva egyre több terméken tüntetik fel a gyártók és kereskedők, hogy a portékájuk környezetbarát, valójában csak azok a minősítési rendszerek és jelölések tekinthetőek valódi ökocímkéknek, melyek megfelelnek az ISO 14024 szabványnak.

Például az e kritériumnak megfelelő magyar környezetbarát védjeggyel és európai ökocímkével jelölt, független szakértők által a megfelelően szigorú követelményeknek megfeleltetett termékek és szolgáltatások esetében a fogyasztó biztos lehet benne, hogy a döntésével nem a „greenwashingot” vagy zöldre mosást támogatja.

Az ökocímke megszerzése a cégek számára az egyre nagyobb tömeget jelentő környezettudatos vásárlók körében mindezért egyértelműen piaci előnyt jelent, hiszen javítja az adott termék vagy szolgáltatás piaci pozícióját. Sok cégvezetőt hajtja természetesen mindemellett a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés ügye iránti elkötelezettség, és a környezeti innovációk iránti nyitottság. A környezetbarát termék vagy szolgáltatás védjegy megszerzésével és használatával a cégek a külvilág számára is kinyilvánítják a zöld és fenntartható jövő iránti elkötelezettségüket.

A fogyasztói igényeknek megfelelően mára már a zöld gondolat a konferenciák, fesztiválok és egyéb közösségi események szervezőit is elérte, és egészen biztos, hogy a „szeméthegyek és forgalmi dugók” okozása helyett az úgynevezett „zöld események” pozitívabb asszociációkat és nagyobb elfogadottságot kelt a lakosság és a támogatók körében. Nem véletlen, hogy az érzékelhető igényeknek megfelelően 2015 óta már az Eurovíziós dalfesztivál is zöld rendezvénynek tekinthető.

Barta Géza összegzésképpen megállapította, hogy a fenntartható fejlődés gondolata egyre nagyobb teret nyer világszerte mind a kereskedelemben, mind a gyártásban és a szolgáltató iparban, és fontos célnak nevezte, hogy az új környezetbarát kritériumrendszerek kidolgozása minél gyorsabban kövesse a a piaci és technológiai változásokat. Utalt rá, hogy elkezdődtek az első kísérletek a termékek környezeti lábnyomát mérő (PEF) módszerek minősítési rendszerekbe való beépítésére.