A hazai közbeszerzésekben egyértelműen erősödik a fenntarthatósági szempontok szerepe – derül ki a Közbeszerzési Hatóság legfrissebb gyorsjelentéséből. A Hatóság 2012 óta gyűjt adatokat a környezetvédelmi és szociális szempontokat tartalmazó eljárásokról, és bár az adatszolgáltatás még nem teljes körű – különösen az uniós eljárások esetében –, a tendencia egyértelmű: a közbeszerzési piac fokozatosan „zöldül”.

A 2026 első negyedévére vonatkozó adatok szerint a környezetvédelmi szempontokat tartalmazó közbeszerzések aránya a nemzeti eljárásrendben 22,3%, míg az uniós eljárásoknál 12,4% volt. Értékben mérve még jelentősebb a súlyuk: a zöld beszerzések a nemzeti eljárások összértékének 33,1%-át, az uniós eljárásokénak pedig 23,2%-át tették ki.

Fontos mérföldkő, hogy 2025. január 1-jén hatályba lépett a 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet, amely bizonyos beszerzési tárgyaknál kötelezővé teszi a környezetvédelmi szempontok alkalmazását. Bár a szabályozás hatása még nem mérhető teljeskörűen, az eddigi adatok már növekvő tendenciát mutatnak.

A fenntarthatóság azonban nemcsak környezeti kérdés. A szociális szempontok – például az esélyegyenlőség, a foglalkoztatás vagy a társadalmi befogadás – szintén megjelennek a közbeszerzésekben, bár egyelőre kisebb arányban. 2026 első negyedévében a nemzeti eljárások 3,0%-a, az uniós eljárások 1,1%-a tartalmazott ilyen elemeket. Ugyanakkor értékarányban az uniós eljárások dominálnak, ami a nagyobb volumenű szerződéseknek köszönhető.

A jelentés rámutat: bár a fenntarthatósági szempontok jelölése sok esetben még nem kötelező, és az adatszolgáltatás további fejlesztést igényel, a hazai közbeszerzési rendszer már most is egyre átfogóbb képet ad a zöld és társadalmilag felelős beszerzések térnyeréséről.

Kapcsolódó tartalom: Ökocímke Zöld Beszerzési Platform