Az élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek „termékcsoportot” a hipermarketek, a diszkontok, a szupermarketek, valamint a kis alapterületű vegyes termékkört árusító élelmiszerüzletek alkotják. Ez az üzlettípus bonyolítja le a teljes hazai kiskereskedelmi forgalom közel 40 százalékát.

Az élelmiszer kiskereskedelem közvetlen környezeti hatását az üzletek erőforrás felhasználása és a működés során kibocsátott szennyezőanyagok jelentik. Ilyen közvetlen hatás például az üzlet hűtőberendezéseinek, fűtésének és világításának az energiafelhasználása, a hűtőberendezések hűtőközegeinek légszennyezése, a klímaberendezés zajkibocsátása vagy az üzletben keletkező hulladék. A közvetlen hatásokon túl az üzletek gazdasági kapcsolataikon keresztül, a beszállítóknál és a fogyasztóknál jelentkező környezeti hatás befolyásolásával is hatnak a környezetükre.

Környezetbarát termékek rendelésével például csökkenthetik a beszállítóiknál és a fogyasztóiknál jelentkező környezeti hatást, a szállítók megfelelő kiválasztásával mérsékelhetik az áruszállítás energiafelhasználását, levegő és zajszennyezését, a fogyasztóikat ösztönözhetik a környezetbarát fogyasztásra, vagy a csomagolási hulladék visszavételével elősegíthetik a hulladékok újrafelhasználását. A kereskedelem a gyártói oldal (kínálat) és a vevői oldal (kereslet) között helyezkedik el, tevékenységével mindkét oldalra tud hatni. Köztes helyzeténél, piaci kapcsolatainál fogva tehát a kereskedelem multiplikátor szerepet tölt be. Egyik oldalról a Környezetbarát Termék védjegy és más ökocímkék láthatóvá tételével segíti a minősített termékek iránti kereslet bővülését.

Az ökocímkés termékek jelenléte, könnyű elérhetősége, reklámja és kereskedelmi promóciója serkentőleg hat a fogyasztók ökocímkés termékek iránti keresletére. Másik oldalról a környezetbarát termékek iránti növekvő igények a gyártókat az ilyen termékek kínálatának növelésére és a Védjegy megszerzésére ösztönzik. A megnövekedett kínálat, az egyidejűleg feltehetően mérséklődő árak pedig tovább bővíthetik a környezetbarát termékek iránti keresletet.

Az élelmiszerkereskedelmi üzletek környezetvédelmi kulcsterületei tehát:

• a hatékony energiafelhasználás (fenntartható épület, természetes fény felhasználása, energiatakarékos berendezések és energiatakarékos világítás, zárt hűtők, hővisszanyerés),
• környezetbarát termékek forgalmazása és felhasználása (pl. zöld áram vásárlás, napelemmel történő áramtermelés, reklámújságok újrapapírra történő nyomtatása),
• az ózonkárosító hűtőközeg és a habosítóanyagok mellőzése,
• a környezetbarát szállítás,
• környezeti és energiagazdálkodási rendszerek működtetése, valamint
• a fogyasztók környezeti tudatosságának fejlesztése.

A környezetbarát élelmiszer kiskereskedelemre többféle kritériumrendszer is létezik. Ilyen például a német és a skandináv ökocímke élelmiszer-kereskedelmi szolgáltatásra vonatkozó követelményrendszere vagy az EMAS (vagyis az Európai Unió környezeti vezetési rendszerének) kereskedelmi szolgáltatásra vonatkozó referenciadokumentuma.

A feltételrendszer ide kattintva érhető el.