Hogyan nyaraljon Ön is környezetbarát módon?

2023. augusztus 8., kedd – 11:01

A kíváncsi emberek már legalább az ókor óta turistáskodnak. Szervezett utakon vagy egyénileg felkeresik a világ – azaz a hellenisztikus civilizáció – hét csodáját a gízai piramisoktól a rodoszi kolosszusig, majd meglátogatják a nyolcadikat, Nagy Sándor alexandriai mauzóleumát. Keresztes hadjárat örve alatt járják végig a Közel-Kelet szent helyeit, és gyűjtik az ereklyéket, mint például II. András királyunk. Egy szűk évezreddel később megpróbálják kideríteni, hogy a kor technikai színvonalán megkerülhető-e 80 nap alatt a világ. Elutaznak a plitvicei tavakhoz, a tengerpartra vagy elmennek a Himalájába, hogy akár életük kockáztatása árán a magasból tekintsenek le ránk, kevésbé bátrakra vagy eltökéltekre. A példákat hosszasan lehetne sorolni, hiszen utazni számtalan módon és helyre lehet. Egy magára valamit is adó utazó már az ókorban sem vágott neki periégészisz vagy itinárium (az útikönyv latin és római elnevezései) nélkül a római birodalom útjainak, hiszen ismernie kellett a járható és biztonságos útvonalakat, a távolságokat, az állomásokat, a fogadókat és szállásokat.

Az útikönyvekből, majd később a baedekerekből a kor embere mindig megtudhatta mindazt, ami valóban fontos volt a számára. Bár a GPS korában bolygónk nagy részén a tájékozódás már lényegesen egyszerűbbé vált, mint a korábbi időkben, nyomtatott és online útikönyveket, útleírásokat még ma is használunk, és ezek, valamint az utazás és a fenntarthatóság fogalmát összekötő cikkek ma már arra az egyre többek számára fontos kérdésre is válaszolnak, hogy hogyan utazzunk a korszellemnek megfelelően fenntartható módon, minél kisebb karbonlábnyommal.

A Booking.com adatai szerint a környezetbarát nyaralás egyre népszerűbb világszerte: a felmérések szerint az utazók 55%-a már 2019-ben eltökélt volt abban a tekintetben, hogy utazáskor a fenntartható megoldásokat válassza. Akiknek ugyanis a mindennapokban is fontos a fenntarthatóság, azok fenntartható módon szeretnének utazni és nyaralni is. Mind nekik, mind a fenntartható életmóddal még csak barátkozóknak jól jöhetnek azok a gyakorlati ötletek, melyeket például egy Ausztriát mint turisztikai célpontot népszerűsítő utazási internetes magazinban találhatunk arról, hogy mi mindennel segíthetjük elő a klímavédelem mellett az úticélpontunk környékén elő emberek környezeti értékeinek megőrzését:

  • Ha például biciklivel vagy gyalog, hátizsákkal járjuk az Alpok hegyeit,

 

  • mindent, amit felvittünk a hegyre, vigyük is vissza magunkkal a völgybe: ez vonatkozik a zsebkendőkre, az uzsonnáspapírra és a vizes vagy üdítős palackokra is;
  • maradjunk a jelzett túra- és hegyikerékpárutakon: így a fiatal erdők zavartalanul fejlődhetnek; továbbá
  • legyünk tekintettel a hegyen élő állatokra: lehetőség szerint távolról figyeljük a teheneket, juhokat és szarvasokat.

 

Ha télen síelni támad kedvünk, akkor

  •  válasszunk fenntartható síközpontot;
  •  foglaljunk környezetvédelmi tanúsítvánnyal rendelkező szállodát; vagy
  • töltsük a téli szünidőt egy biofarmon; és nem utolsósorban
  • utazzunk vonattal a téli üdülésre. Mindemellett
  • használjuk a síközpontokban elérhető fenntartható közlekedési lehetőségeket; és ha tehetjük
  • béreljünk öko-szabványokkal minősített sífelszerelést;
  • fogyasszunk regionális, szezonális és biogazdálkodásból származó ételeket, és nem utolsósorban
  • próbáljuk ki a slow winter tevékenységeket.

 

Ha egy ausztriai tóban szeretnénk fürdeni, akkor

 

  • az állat – és növényvilág védelme érdekében tartsuk be a kijelölt védőzónákat;
  • úszásra csak a kijelölt és megtisztított partszakaszokat használjuk;
  • nem hagyjunk hátra szemetet;
  • a fürdőtavat ne használjuk WC-nek;
  • ne etessük a halakat és a vízimadarakat, mert az ételmaradék tápanyagtöbbletet okoz az élővizekben; továbbá
  • úszás előtt hagyjuk, hogy a naptej kellőképpen beszívódjon a bőrünkbe, mert ellenkező esetben a napolaj beszennyezi a vizet. 

 

Az osztrák turizmus szakértői szerint szerint bárhová utazunk, ügyeljünk rá, hogy

 

  • lehetőség szerint vonattal utazzunk vonattal Ausztriába, majd onnan haza;
  • autó helyett használjuk a tömegközlekedést;
  • kölcsönözzünk városi kerékpárokat; vagy
  • használjuk a szállodákban található kerékpárkölcsönző-szolgáltatást, és
  • használjunk újratölthető ivópalackokat.

 

Általános igazság továbbá, hogy

  • amit magunkkal viszünk a természetbe, azt vigyük is haza magunkkal és dobjuk a szelektív szeméttárolókba (zsebkendő, csomagolás, eldobható palack stb.);
  • a szállodában vagy panzióban ne igényeljünk minden nap szobatakarítást és a törölközőcserét; valamint
  • soha ne dobjunk higiéniai cikkeket a WC-be, csak a szemetesbe. 

 

A fenntartható nyaralás érdekében javasoltak jelentős része természetesen nem Ausztria – függő, hanem bárhol, így itthon, Magyarországon is megvalósítható egy-egy nyaralás vagy téli vakáció idején. Amiben azonban komoly lemaradásunk van nyugati szomszédunkhoz, sőt szomszádainkhoz képest, az az ökocímkés, azaz minősítetten környezetbarát szálláshelyek száma és aránya.

Ökocímkés szálláshelyek

Fontos lenne, hogy minél többen vegyék és vehessék igénybe az ökocímkés szálláshelyeket

Mivel az idegenforgalom globális szinten ma már az üvegházhatást okozó gázkibocsátás 8%-áért felelős, egyre fontosabb, hogy lehetőség szerint jelentős részben megújuló energiaforrásokat használó, környezetbarát szálláshelyeket válasszunk pihenésünk helyszínéül. A magyar nyaralók által kedvelt úticélok közül már 2021-ben Horvátországban 6, Szlovéniában 13, Ausztriában 39, Spanyolországban 51, Olaszországban 57 uniós ökocímkés szálláshelyet   találhattunk. Észak – és Nyugat-Európában, valamint a szomszédos államokban  ezek száma és aránya fomyamatosan növekszik, ám Magyarországon 2020 óta egyetlen minősítetten környezetbarát szálloda vagy panzió sem található. Mivel igény a jelek szerint mind a hazai, mind a külföldi utazók között volna rá, egy következő írásunkban bemutatjuk a környezetbarát szálláshelyek jellemzőit és a rájuk vonatkozó ökocímke feltételrendszerét.