Fenntartható fejlődés, környezetvédelem és klímapolitika: csupa olyan sorskérdés, amiről egyre többet beszélünk, ám még mindig nem eleget. A Magyar Női Unió éppen ezért nem csupán gyakorlati szakmai tevékenységében jeleníti meg folyamatosan e témákat, hanem a környezetvédelmi világnap alkalmából szakmai kerekasztal beszélgetést is szervez. Minderről Batthyány-Schmidt Margót kérdeztem:

- Az általad vezetett Magyar Női Unió már második alkalommal szervez a környezetvédelmi világnap alkalmából saját rendezvényt. Miért ilyen fontos számotokra a környezetvédelem ügye?– kérdezem Batthyány-Schmidt Margót, a Magyar Női Unió Egyesület alapító elnökét.

Batthyány-Schmidt Margó: - Az idén egy kerekasztal beszélgetést tervezünk, melynek témája a fenntarthatóság, a környezetvédelem és a klímapolitika. Ezek mára már annyira megkerülhetetlen témák, hogy minden for – vagy nonprofit szervezetnek kötelessége volna beépíteni az üzenetei közé. Az egyesületünknek a megalapítás óta mindig is fontosak voltak ezek a kérdések, ezért az elmúlt évek tavaszi workshopjaiba is becsempésztük a fenntartható fejlődés kérdését.

A Magyar Női Unió elsősorban a vidéken élő nőket és rajtuk keresztül a vidéken élő családokat célozza meg a programjaival. A fő üzenetünk, hogy a család az egy közösség, és ennek a mozgatórugója a nő. A nők gyorsan reagálnak az új kihívásokra, beszippantva az ehhez szükséges új ismereteket, ráadásul közvetlen és közvetett formáló hatásuk van a kisebb és nagyobb közösségekre, nem utolsósorban a példamutatással. A női természet vitathatatlan része az empátia, a gondoskodás, a tudatos tervezés, és ez egy hatalmas erő és potenciál, melyre sokkal többet kellene figyelni, kiaknázva az ebben rejlő lehetőségeket.

„A magyar nők közel kétharmada elkötelezett környezetvédő”

- A Magyar Női Unió nyilvánvalóan törekszik is erre, és ezért szervezi meg évről évre a Vidéki Nők Napját. E rendezvényen hogyan jelenik meg a környezetvédelem kérdése?

- A Vidéki Nők Napját minden évben október 15-én tartjuk, és oda tavaly mások mellett meghívtuk például Litkei Mátét, a Mathias Corvinus Collégium Klímapolitikai Intézetének az igazgatóját, hogy beszéljen róla, szerinte a nők milyen hozzáadott értéket jelenthetnek a klímapolitikához és a környezetvédelemhez. Litkei Máté szerint számos környezetszociológiai kutatás igazolja, hogy általában véve a környezetbarát magatartási formák, mint például hulladékgyűjtés, energiagazdálkodás, vízhasználat és a komposztálás hazánkban sokkal jobban jellemző a nőkre, mint a férfiakra. A férfiak e tekintetben kissé lezserebbek. A Kopp Mária Intézet reprezentatív kutatása alapján valóban elmondható, hogy a magyar nők közel kétharmada elkötelezett a környezetvédelem iránt, míg a férfiaknak alig több, mint a fele. A saját tapasztalataim ezzel összefüggésben azt támasztják alá, hogy a fiatalok legnagyobb influenszerei az édesanyák, ezért rendkívül fontos, hogy az ő példamutatásuknak köszönhetően a környezetmegóvást, a környezetvédelem fontosságát a gyermek gyakorlatilag már az anyatejjel magába szívja.

„A Talenta program lényege a fenntartható fejlődést elősegítő projektek megvalósítása”

- Az egyesület nemzetközi környezetvédelmi programokban is részt vesz?

- Minden évben részt veszünk egyebek mellett a Commission on the Status of Women, azaz a nők helyzetével foglalkozó nemzetközi bizottság ülésein, és a tavalyi kerekasztal beszélgetés fő témája ugyancsak a nők és lányok sikeres klímapolitikához és a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulása volt. Ott is arról beszéltünk, miképp lehetne az ebben rejlő lehetőségeket még jobban kiaknázni. Rendkívül fontos, hogy erről a nemzetközi szervezetek is beszéljenek, és tegyék meg, amit lehet, hogy a nőkben tudatosuljon ez a felelősség.

Ezt a célt szolgálja a Talenta programunk is, melyben a Corteva Agriscience vállalat támogatásával vidéki nőket képeztünk és segítettünk abban, hogy vállalkozóvá válhassanak. A legjobb pályázatokat benyújtók nem csupán pénzbeli támogatást kaptak a mezőgazdasági vállalkozás elindításához, hanem folyamatos képzést, mondhatni kócsingolásban is részesültek. A program lényege, hogy a projektjük fenntartható legyen, és a környezetük, a helyi közösség is profitáljon belőle. A nyertes pályázatokhoz tartozó prezentációkat és a záró esemény előadásait hozzáférhetővé tettük az egyesület honlapján.

„Nem mindegy, mire neveljük a gyermekeinket, hiszen ezen múlik bolygónk jövője”

- Hit, család, nemzet, föld és közösség – az eddig elmondottakból jól látszik, hogy a Magyar Női Unió valóban erre az 5 általa hirdetett pillérre alapítja a tevékenységét. Összefoglalnád e gondolatiság jegyében, hogy mi lehet az idei június harmadikai környezetvédelmi világnapi rendezvény fő üzenete a magyar nőknek és persze mindannyiunknak?

- Talán az, hogy a Földdel nem lehet felelőtlenül bánni, hanem azért dolgozunk vele, hogy legalább olyan minőségben és állapotban adjuk tovább azt az utódainknak, ha nem jobban, mint ahogy mi élvezhetjük és használhatjuk. Éppen ezért nőként és anyaként egyáltalán nem mindegy, mire neveljük a gyermekeinket, és milyen értékeket adunk át nekik, hiszen nem utolsósorban ezen múlik, milyen lesz bolygónk és az emberiség jövője.

- Ha jól látom, az idei konferenciáján én leszek az egyetlen férfi előadó. Bár nagyon megtisztelve érzem ezáltal magam, mégis érdekel, mi lehet ennek az oka.

- Fontos, hogy mi nők ne csak magunkban beszélgessünk ezekről a kérdésekről, hanem érezzük a férfiak támogatását is. Nélkülük nem lehet fenntartható jövőt építeni.

Kékesi Raymund