A magyarországi zöld közbeszerzési stratégiát bemutató cikkünk mostani, utolsó részében bemutatjuk, jelenleg mely ágazatok közbeszerzési előírásiban érvényesülnek kötelező jelleggel a zöld szempontok, ás áttekintjük, mi történt a zöldítés területén vagy éppen helyett a pandémia éveiben. Áttekintjük továbbá, hogy , hogy miért szükséges minél több zöld beruházás  a fő cél, azaz a karbonsemleges gazdaság eléréséhez, és miképp járulhat ehhez hozzá a források megfelelő célokhoz rendelésével a magyar gazdaságirányítás.

Csak néhány ágazat közbeszerzésében kötelező jelenleg a zöld szempontok érvényesítése

Ahogy arra cikkünk előző részében már utaltunk, a gazdaságirányításban és az állami, valamint az önkormányzati szektorban egyre többen felismerik a fenntartható fejlődés útjára lépés fontosságát, ráadásul a hatályos közbeszerzési szabályozás sokféle módon lehetővé teszi a zöld, környezetvédelmi szempontok beépítését a közbeszerzési eljárásokba, a zöld közbeszerzés nem túlságosan elterjedt.

Kötelező rendelkezéseket és/vagy minimális beszerzési célértékeket erre vonatkozóan csupán egy-ekét energetikai és közúti közlekedésre, valamint közétkeztetésre vonatkozó jogszabály tartalmaz, a többi esetben minden az ajánlatkérők elkötelezettségén és szakmai felkészültségén, valamint anyagi helyzetén múlik. A közbeszerzési eljárásokban megrendelői és beszállítói, szolgáltatói oldalon szereplők egyöntetűen azt tapasztalhatják, hogy legtöbbször az egyetlen döntő tényező az ár a döntési folyamatban, és az elmúlt években tapasztalható gazdasági válság a jelek szerint ezt a gyakorlatot ha kis mértékben is, de megerősítette.

A pandémia éveiben feleződött a zöld közbeszerzések száma és értéke

Jól látható, hogy 2019-hez képest 2020-ban és 2021-ben szinte feleződött a zöld szempontokat érvényesítő közbeszerzések értéke és darabszáma. Az értékcsökkenés azonban nem utolsósorban az állami kiadások válsághelyzet miatti általános visszafogásával magyarázható. Biztató ugyanakkor, hogy a zöldnek minősíthető eljárások mintegy felében szerződéses és értékelési feltétel volt a zöld szempontok megjelenítése.

Elsősorban a központi irányítás alá tartozó szervezeteknél van mód a zöldítésre

A stratégia szerint összességében megállapítható, hogy a zöld közbeszerzési szempontok nem kifejezetten elterjedtek a hazai ajánlatkérők által indított eljárásokban, és ahol erre mégis sor kerül, ott elsősorban a szerződés teljesítéséhez szükséges feltételként, másod-és harmadsorban pedig értékelési szempontként, vagy a műszaki leírás elemeként írnak elő ilyen szempontot. Ilyen jellegű követelményeket jelenleg főleg építési munkák, szállítófelszerelések, bútorok beszerzésekor, valamint szennyvíz – és hulladéktisztítási szolgáltatások, továbbá irodai eszközök megrendelésekor alkalmaznak a regionális ajánlatkérők.

Igaz, hogy az elmúlt években az állami és önkormányzati szerveknek számos kezdeményezése volt a zöld közbeszerzések arányának növeléséért – elegendő például a Közbeszerzési Hatóság által 2018-ban lebonyolított „a fenntartható közbeszerzések éve” programjára a vagy a Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Nívódíjára és Közbeszerrzési Kiválósági Díjára, továbbá a 221-ben indított „Fenntartható Magyarországért” programra gondolni, még mindig van hová fejlődni. Fontos megemlíteni, hogy az elmúlt években elsősorban a regionális/helyi szintű ajánlatkérők vették figyelembe a zöld, környezetvédelmi szempontokat a mind a közbeszerzési eljárások darabszámát, mind azok értékét tekintve. Nyilvánvaló, hogy elsősorban a központi közigazgatásban és a gazdasági társaságok esetében van mód jelentős javulásra.

A karbonsemleges gazdaság kialakításához zöld beruházások kellenek

A cél érdekében a Közbeszerzési Hatóság fenntarthatósági munkacsoportot alakított a legnagyobb hazai ajánlatkérők és a fenntarthatósági témában együttműködő szervek bevonásával, sa fenntartható közbeszerzésekkel kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok megosztására és ösztönzésére és a zöld közbeszerzésekhez szükséges gyakorlati tudásbázis létrehozására, a Magyar Nemzeti Bank pedig már 2019-benzöld programot fogadott el a környezet védelmét célzó pénzügyi szolgáltatások támogatására. A jegybank 2221-es fenntarthatósági jelentése felhívta rá a figyelmet, hogy a karbonsemleges gazdaság működéséhez jelentős mennyiségű zöld beruházásra van szükség, amihez a környezeti adókból származó bevételek, a zöld vállalati és állami kötvényekből befolyó összegek, valamint a közvetlen állami ráfordítások biztosíthatnak forrásokat.

A magyar közbeszerzési stratégia igazodik a globális célkitűzésekhez

A zöld közbeszerzésének arányát a tervek szerint 2027-re jelentős mértékben növelő stratégia célkitűzéseiben szervesen illeszkedik a nemzetközi és európai uniós célkitűzésekhez, különös tekintettel a Világunk átalakítása: Fenntartható Fejlődési Keretrendszer 2030” Ensz – dokumentumba, valamint az Eu klímavédelmi és fenntarthatósági célkitűzései szempontjait összegző Párizsi Megállapodásba, valamint az Európai Unió már 2015-ben elfogadott, körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervében és az Európai Zöld Megállapodás Körforgásos Gazdaságra vonatkozó cselekvési tervében foglalt irányelvekhez és elvárt gyakorlathoz. Az Európai Zöld Megállapodás egyfajta új növekedési stratégiaként az Uniót modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkező társadalommá kívánja alakítani, melyben 2050-re megszűnik a nettó üvegházhatású gáz kibocsátás, és ahol a gazdaság növekedése nem erőforrásfüggő.

A Párizsi Megállapodáshoz való csatlakozással az Európai Unió vállalta, hogy gazdaságát és társadalmát éghajlati szempontból fenntartható működésre állítja át, mely magába kell foglalja a kormányzatok saját működésének fenntartható módon való újra gondolását is. Az elkövetkező öt évre szóló magyar közbeszerzési stratégia egyértelműen e szemlélet jegyében fogant.