Mivel az Európai Unió tagállamaiban a GDP 14 %-át a közbeszerzések adják, nyilvánvaló, hogy a közszféra pénzköltése jelentős mértékben befolyásolhatja a különböző társadalmi és gazdasági célok, köztük fenntarthatóság elérését. Nem véletlen, hogy az uniós és tagállami politikusok egyre többet beszélnek a zöld szempontok közbeszerzési eljárásokban való érvényesítéséről, és Magyarország nemrég közzé tett zöld közbeszerzési stratégiájának fő célja, hogy 2027-re a zöld szempontokat tartalmazó hazai közbeszerzések aránya érje el legalább a 30 %-ot. A tervek szerint egyes ágazatspecifikus eljárásokban a zöldítés akár a 100 %-ot is elérheti. Hogy távlatilag és érdemben a közbeszerzések érdemben hozzájárulhatnak-e a fenntarthatósági célok eléréséhez, az nagy mértékben függ e célok elérésétől.

A zöld közbeszerzés olyan eljárás, „melynek alkalmazásakor a hatóságok azoknak az áruknak szolgáltatásoknak és munkálatoknak a beszerzését részesítik előnyben, melyek más, azonos rendeltetésű árukhoz, szolgáltatásokhoz és munkálatokhoz képest kisebb mértékben terhelik a környezetet” – tudhatjuk meg az Európai Bizottság 2005-ben kiadott Környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés című közleményéből. E meghatározás lényegét tekintve megegyezik az európai ökocímkét és a magyar környezetbarát termék védjegyet elnyerhető termékek és szolgáltatások meghatározásával, ám a zöldnek minősítés követelményei kevésbé szigorúak. A közbeszerzések zöldítését célzó, Magyarország zöld közbeszerzési stratégiája 2022-2027 című dokumentumba foglaltak szerint már akkor is zöld közbeszerzésről beszélhetünk, ha az eljárásban olyan szabály érvényesül, mely az általánosnál szigorúbb követelményeket támaszt.

A tagállami kormányzatok feladata az ösztönzési rendszer kidolgozása

A zöld közbeszerzés alkalmazása néhány uniós jogszabályi hátterű ágazattól eltekintve teljes egészében tagállami hatáskörbe tartozik, ezért az egyes kormányzatok feladata a közbeszerzési előírások megfogalmazása, az ösztönzési rendszerek kialakítása és a zöldítés bizonyos ágazatokban kötelezővé tétele. A központosított közbeszerzések esetében a kiemelt termékek eszközbeszerzésére vonatkozó állami normatívák kialakítása a miniszter feladata.  Nyilvánvaló, hogy például a kötelezővé tétel csak ágazatspecifikusan, alapos vizsgálatokat követően történhet meg.

A zöld beszerzéseknek fontos szerepük lehet a klímavédelemben és ösztönzik az innovációt

A zöld közbeszerzés a stratégia szerint akkor tud igazán hozzájárulni a hazai vállalkozások versenyképességéhez, ha a vállalkozások számára elérhetőek lesznek olyan finanszírozási programok, melyek lehetővé teszik a kínálati oldalon a környezetbarát technológiákba való beruházást, az innovációt és a környezetvédelmi vezetési rendszereknek – például az EMAS – rendszernek - való megfelelést, végső soron a nemzeti környezetbarát termék és szolgáltatás vagy az európai ökocímke megszerzését.

Az Állami Számvevőszék 2020-as elemzése egyértelművé tette, hogy a zöld beszerzéseknek elsődleges szerepük van az éghajlatváltozás elleni küzdelemben és a környezetvédelmi prioritások megvalósításában, ráadásul a zöld beszerzések útján megvalósuló zöld energia hozzájárulhat a környezetvédelmet célzó intézkedések megvalósulásához.

A zöld közbeszerzési gyakorlat egyrészt példamutató lehet a lehetséges beszállítók és a teljes társadalom számára, másrészt ösztönözheti az ipari innovációt, népszerűsítheti a zöld technológiák és megoldások terjedését, és elősegítheti bizonyos termékek és szolgáltatások minőségének javulását. Hogy a magyar kormány a 2022-27-es stratégiába foglaltak szerint milyen eszközökkel mozdíthatja elő keresleti és kínálati oldalon a közbeszerzések  zöldítését, azt cikkünk következő részében fogjuk bemutatni.