Főoldal Bejelentkezés Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Zöld szótár

BAT

(Best Available Technology, BAT)Az Elérhető Legjobb Technológia a korszerű technikai színvonalnak megfelelő módszer, üzemeltetési eljárás, berendezés, amelyet a kibocsátások megelőzése és - amennyiben az nem valósítható meg - a kibocsátások csökkentése, valamint a környezet egészére gyakorolt hatás mérséklése érdekében alkalmaznak, és amely a kibocsátási határértékek megállapításának alapjául szolgál. A technológia fogalmába beleértendő az alkalmazott technológia és módszer, amelynek alapján a berendezést (technológiát, létesítményt) tervezik, építik, karbantartják, üzemeltetik és működését megszüntetik. Az elérhető technológia az, amelynek fejlesztési szintje lehetővé teszi az érintett ipari ágazatokban történő alkalmazását (elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett, figyelembe véve a költségeket és előnyöket), attól függetlenül, hogy a technikát hol állították elő és hol máshol használják.

biodinamikus gazdálkodás

Goethe természetszemléletét és Rudolf Steiner spirituális, a mezőgazdaságot megújító irányelveit figyelembe véve a biodinamikus gazda úgy tekint gazdaságára, mint egy élő mezőgazdasági organizmusra, egyfajta szerves, lehetőleg önfenntartó rendszerre. Benne él a természeti környezetében, saját termőterületeivel és állatállományával együtt. Ez a szemlélet azonban még ennél is tovább megy: a gazdálkodók nem csak a gazdaság fizikai jellemzőit és biológiáját veszik figyelembe, hanem a kozmoszból érkező formaképző erőket és ritmusokat is megfigyelik, s ha mód van rá, igazodnak hozzájuk napi munkájuk során. Fontos, hogy e termesztési mód a világpiac helyett a helyi termesztésre, feldolgozásra, fogyasztásra törekszik.

biodízel

Zöldségolajokból, olajosmagvakból: repcéből, napraforgóból, pálmamagból, szójából és állati zsírokból állítják elő metanollal vagy etanollal történő átészterezéssel; így a zsírsavak glicerin-észtere helyett azok metil- vagy etil-észtereit kapjuk. A kapott glicerint különválasztják.

bioetanol

Növényi keményítő és cukor (szénhidrát) erjesztésével létrehozott alkohol. A motorokban szén-dioxiddá és vízzé ég el. Megújuló erőforrásnak számít, amely szénsemleges is, mert a napenergia révén, szén-dioxid felvétellel szintetizálják a növények a szénhidrátokat. Az etanol mint motor üzemanyag elleni legfontosabb két érv: nagyobb a kereslet üzemanyag iránt, mint élelmiszerre, emiatt a kereslet (és a szállíthatóság) növeli az alapvető élelmiszerek árát. Másrészt a hasznosításhoz (lepárláshoz, tisztításhoz) energiabetáplálásra is szükség van, ezért a fajlagosan kinyerhető nettó energiatartalom végül is nagyon kicsi.

biogazdálkodás

Környezetkímélő és környezetmegújító mező-, erdő- és tájgazdálkodást, élelmiszertermelést és vidékfejlesztést jelent. A biogazdálkodás, más néven ökogazdálkodás a mezőgazdaságnak olyan válfaja, amely során környezetkímélő, tradicionális biológiai, illetve mechanikai módszereket alkalmaznak, korlátozzák a környezetre és az egészségre veszélyes anyagok, technológiák (növényvédő szerek, műtrágya, génmódosítás) használatát.

csővégi megoldás

A csővégi megoldás olyan környezetvédelmi megoldás, amely a szennyező termelési folyamatot érintetlenül hagyja, vagyis a technológiába való beavatkozás nélkül, a folyamatok végén koncentrál a megtermelődött szennyezés kezelésére, vagy szűrésére, így gátolva meg, hogy a keletkezett szennyezőanyag az adott folyamatból közvetlenül kikerüljön a környezetbe. Nem a kedvezőtlen jelenségek okát, csak következményét, tüneteit kezeli. A szokásos környezetvédelmi megoldások között csővégi a szennyvízkezelés, a hulladékkezelés. Nem csővégi, azaz megelőző beavatkozás például a fogyasztói nevelés, a gyártási szabványok pontosítása, hulladékmentes technológia kidolgozása és bevezetése, az élőhelyvédelem és élőhely fejlesztés, az alternatív energiaforrások használata a fosszilis energiaforrások helyett, az energiafogyasztás csökkentése.

dugódíj

A városi autóforgalom mérséklésének egy módja. Lényege, hogy a város meghatározott (belső) területére csak különdíj ellenében szabad behajtani.

elektromos autó

Olyan jármű, mely belsőégésű motor helyett elektromotort használ. Az elektromos energiát akkumulátorból nyeri. A működése nem szennyezi a környezetet, de a feltöltéséhez szükséges áram előállítása máshol lehet környezetterhelő. Probléma, hogy az akkumulátor nehéz, nagy, és gyakran veszélyes anyagokat is tartalmaz.

elektronikai hulladék

Az elektronikus készülékekben veszélyes és környezetre ártalmas összetevők vannak. Az elektromos és elektronikai berendezésekből származó hulladékokra többfajta rövidítés is létezik. Hívhatják E+E hulladéknak, lehet a neve EEBH (Elektromos és Elektronikai Berendezések Hulladékai), e-hulladék, elektrohulladék is. Az angol nyelvben (és nemzetközi viszonylatban is) a WEEE szóösszetételt használják, amely a Waste Electrical and Electronic Equipment szavakból származik. Magyarországon a gyártók kötelesek visszavenni az általuk forgalomba hozott hulladékokat, utána pedig gondoskodniuk kell azok hasznosításáról. Az E+E hulladékot magánszemélyek lomtalanításkor, továbbá hulladékgyűjtő udvarokban, és egyre inkább bevásárlóközpontokban, szakboltokban is díjmentesen leadhatják, míg a cégek - az ártalmatlanítási költségek megfizetése ellenében - az E+E hulladék átvételére engedéllyel rendelkező telepeken adhatják le azokat.

externalizált környezeti költség

Azon természeti kincsek (erőforrások) és ökoszisztéma szolgáltatások közvetlen használó (haszonhúzó) által nem, saját vagy fenntartó közössége által ellentételezett összes költsége. A felhasznált hasznok nem érvényesülnek a megtermelt/kereskedett javak és szolgáltatások piaci árában, csak a termelő/szolgáltató profitját növelik (azaz a termelő a közösségre, leggyakrabban a nemzetgazdaságra hárítja, externalizálja a költségeket). Többnyire nemzetgazdaságon kívül externalizált költség például az energiatermelés és közlekedés-szállítás generálta savas eső.

Fair Trade

A méltányos kereskedelem a nemzetközi árucsere szokásos felfogásától eltérő megközelítés. Kereskedelmi partnerséget jelent, amely a hátrányos helyzetű termelők számára hivatott a fenntartható fejlődést előmozdítani elsősorban jobb kereskedelmi feltételek biztosításával, valamint a fejlett országokban folyó szemléletformáló kampányokkal. Részletek: http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A9lt%C3%A1nyos_kereskedelem

fenntartható fejlődés

A négy közismert fenntartható fejlődés definíció: 1. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk hasonló szükségleteinek kielégítését. (Brundtland bizottság) 2. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket. (ENSZ Közös Jövőnk jelentés) 3. A fenntartható fejlődés a folytonos szociális jobblét elérése anélkül, hogy az ökológiai eltartó-képességet meghaladó módon növekednénk. A növekedés azt jelenti, hogy nagyobbak leszünk, a fejlődés pedig azt, hogy jobbak. A növekedés az anyagi gyarapodás következtében előálló méretbeli változást, míg a fejlődés a nagyobb teljesítőképesség elérését jelenti. (Hermann Daly) 4. A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg. (Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata, Tokió, 2000) A hazai gyakorlatban még ez a két definíció létezik: A. A fenntartható fejlődés: társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek rendszere, amely a természeti értékeket megőrzi a jelen- és a jövő nemzedékek számára, a természeti erőforrásokat takarékosan és célszerűen használja; ökológiai szempontból hosszú távon biztosítja az életminőség javítását és a sokféleség megőrzését (1995. évi LIII. törvény a környezetvédelemről) B. A fenntartható fejlődés a tágan értelmezett életminőség javulását szolgálja, ezért a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásnak együtt kell érvényesülnie a jólét elérését, megtartását elősegítő gazdasági fejlődéssel és a társadalmi igazságossággal, esélyegyenlőséggel. A fenntartható társadalomban érvényesül a szociális igazságosság, amelynek az alapja a lehetőségekhez való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosítása, és a társadalmi terhekből való közös részesedés; az életminőség folytonos javítására való törekvés. A fenntartható fejlődés tehát olyan fejlődés, amely lehetővé teszi a jelen generációk szükségleteinek kielégítését úgy, hogy ez nem veszélyezteti a jövő generációk azon lehetőségét, hogy igényeiket kielégítsék. (Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia)

fenntartható fogyasztás

Olyan, elsősorban az alapvető igényeket kielégítő, illetve az életminőséget javító termékek és szolgáltatások igénybevétele, amelyek teljes életútjuk során minimalizálják a természeti erőforrások, mérgező anyagok használatát és a hulladékok és szennyezőanyagok kibocsátást, nem veszélyeztetve a jövő nemzedékek szükségleteinek kielégítését.

fényáram

A fényáram a fényforrásból sugárzott teljesítmény emberi szem által érzékelhető hányada. Egysége: lumen; az egység jele: lm. A 230 V-os, 60 wattos (hagyományos) izzó 710 lm névleges fényáramot jelent, a 100 W-os 1400 lm-t, az 1000 W-os 20000 lm-t. A 12 V-tal működő 100 W-os halogén izzólámpa 2350 lm-t ér. Egy 18 W-os, F33-as fénycső 1150 lm-t, egy 36 W-os 3000 lm-t.

fényhasznosítás

A fényforrás által kibocsátott fényáram és a felvett villamos teljesítmény hányadosa. Egysége: lumen per watt, lm/W. Adott funkció esetén a nagyobb fényhasznosítású fényforrások alkalmazása a gazdaságosabb, és egyben környezetkímélőbb.

halogénezett szénhidrogének

/fluór-klór szénhidrogének/: egészségkárosító hatás: csökkent immunfunkció, szívpanaszok, allergia. Környezetkárosító hatás: ózonkárosítás. Előfordulás: hordozóanyagok, hajtógázok.

hibridautó

Elektromotort és más típusú (elsősorban belső égésű) motort is használ. A feltöltést az autón elhelyezett napcellák, a mozgási energia visszatáplálása, a hálózati (konnektoros) töltés, és belsőégésű (akár biodízel) motor biztosíthatja – a különböző típusoknál más-másképpen. A korszerű hibridautók völgymenetben és fékezéskor az energiát visszatáplálják és az akkumulátorban tárolják.

hidrogénmeghajtás

Az üzemanyagcellákban valaminek az oxidálásával kapunk energiát. A hidrogén-cellában a hidrogén oxidálása („égése”) során elektromos energia, hőenergia és víz keletkezik. A hidrogénes autók hajtóanyagának döntő többségét ma még fosszilis tüzelőanyagból (szén, kőolaj, földgáz) és elektromos áramot igénylő elektrolízis útján állítják elő, bár ennél sokkal többféle alapanyagból és módszerrel létrehozható. Üzemanyag cellát ma már sokfelé alkalmaznak villamos energia előállításra (mobiltelefon, városi erőmű). Az üzemanyagcella alkalmas lehet például arra, hogy az autók akkumulátorát felváltsa, vagy elektromos autót hajtson.

hőszivattyú

A hőszivattyú a föld hőjét használja. „Kifordított” hőszivattyú a hűtőt, mely a felesleges (fűtéskor: hasznosíthatatlan) belső (fűtéskor: külső) hőt egy kompresszor segítségével külső (hasznos, belső) hővé alakítja. A két legelterjedtebb hőszivattyú típus a talajszonda és a talajkollektor. A talajszonda 100-200 méter mélységből gyűjt hőt, helytakarékos, gyakorlatilag bárhol megvalósítható és nagyon jó hatásfokkal dolgozik. A talajkollektor csak 1-2 méter mélyen fektetett csövek révén dolgozik, azaz olcsóbb, ám sajnos nem annyira hatékony. Egy átlagos házhoz 400 m2-es területen kell a szondákat lefektetni, ezért elsősorban új építésű háznál érdemes kiépítésükben gondolkodni.

hulladék égetés

A hulladék égetése, vagy hőenergiájának hasznosítása kockázatos, és számos konfliktust hordoz magában. A lerakókon a szerves széntartalmú anyagok fele lebomlik, miközben depóniagáz keletkezik /fele metán, fele szén-dioxid/. A többi szén nem bomlik le, fosszilis formában marad. A depóniagázt szabály szerint el kell „fáklyázni” /elégetni szén-dioxiddá/, a robbanásveszély, és a metán nagyobb fajlagos üvegházhatása miatt. A folyamat hatékonysága csak 80%, a metán 20%-a továbbra is a légkörbe kerül. Ha a lerakás helyett a hulladékot aprítják, tisztítják, szárítják /azaz MBH kezelik/, ezért nem fáklyáznak el, és nem bocsátanak ki metánt. Minden széndioxid, ami végülis keletkezik, legalább hasznosítható energiatermelést is jelent – és persze minden széntartalom széndioxidként a légtérbe jut, nem marad fosszilis kötésben szén. Különös módon a hulladék széntartalmát a hulladékos szakma megújuló széntartalomnak tekinti, annak ellenére, hogy a hulladékban nemcsak jelenlegi folyamatokban keletkező alapanyagok /mezőgazdasági hulladék, papír stb./ vannak, hanem fosszilis szénforrásokból létrehozottak is (műanyagok). Felfogható úgy is, hogy a fosszilis szénforrást először energiaigényes és vegyszergazdag, kockázatos vegyipari folyamatokban műanyaggá alakítjuk, majd mindenestül /adalékostul/ elégetjük. 1 tonna települési szilárd hulladék – jelenlegi technikai tudás szerint leghatékonyabb – energetikai hasznosítása során a következő szén-sorsokkal számolhatunk. A 60%-nyi műanyag anyagának 75%-a fosszilis eredetű szén, a 15%-nyi papírhulladék anyagának csak 40%-a megújuló szén, a 25%-nyi egyéb éghető anyag anyagának csak 16%-a megújuló szén. Azaz a teljes hulladékmennyiség 55,1%-a szén /melyből 3,664szeres mennyiségű széndioxid keletkezik/, ennek a szénnek azonban 81%-a fosszilis eredetű.

intelligens épület

Az épületek mesterséges eszközökkel igyekeznek követni a természeti folyamatokat. A kapcsolatteremtés a külső környezettel szabályozható átbocsátó képességű üvegfalakkal történik, amelyek dinamikusan reagálnak a külső és belső állapotváltozásokra (fény, hőmérséklet, légmozgás, stb.), „félig áteresztő hártyaként”, az energiaáramok összerendezésével. Az épületek működése, napenergiával működtetett érzékelők segítségével lehetséges, az információgyűjtés, tárolás, feldolgozás, reagálás, a beépített építőanyagok, szerkezetek teljesítőképességének változtatásával lehetséges. A „high-tech” épületek tervezése, különböző szaktervezők összehangolt munkájával, komputer-szimulációval lehetséges.*

internalizált költség

Az áru árába beépített például hulladékkezelési költség.

internalizált környezeti költség

A természeti erőforrás, ökoszisztéma szolgáltatás csereértéke közismert, piacgazdaságban értelmezett, vállalkozói haszonként és költségként nyilvántartják, szabályozzák. piacgazdaságában. A használó fizet és a szennyező fizet elvet csak internalizált környezeti költségek esetén lehet érvényesíteni.

IPPC

Integrált Szennyezés-megelőzés és Csökkentés

JECFA

Joint Expert Commity on Food Additives - Egyesített Szakértői Bizottság az Élelmiszeradalékok Területén

undefined undefined

környezetbarát termék védjegy

Az utóbbi néhány évtizedben a fogyasztók egyre környezettudatosabbá váltak és ezzel együtt informálódni akartak a termékek környezeti hatásaival kapcsolatban. Ahhoz, hogy környezetbarát terméket tudjon a vevő a polcról levenni, szükség volt egy jól felismerhető és hiteles védjegyre, amely megkülönböztető információkkal szolgát a vásárló számára.

A piacon megjelentek a környezetbarát termék védjegyek, amelyeket öko-címkéknek is neveznek. A magyar környezetbarát termék védjegy az alábbi direktívát követi:

„I. típusú környezeti címkézési rendszer: önkéntes, több kritériumra alapozott, harmadik fél által működtetett rendszer olyan környezeti címkék terméken való használatára feljogosító engedélyek odaítélésére, amelyek azt jelzik, hogy egy termék egy konkrét termékkategórián belül - az életciklusára vonatkozó megfontolások alapján – összkörnyezeti szempontból előnyös.” [MSZ EN ISO14024:1999 p. 6.]

karbon lábnyom

A karbon lábnyom a karbon kibocsátást méri, azaz egy szervezet, esemény, termék vagy személy által kibocsátott összes üvegházhatású gáz mértékét. Az üvegházhatású gázok az alábbi módon kerülhetnek a légkörbe: közlekedési eszközök, fakitermelés, termékek gyártása és szolgáltatások igénybevétele által.

Egy személynek, nemzetnek, vagy szervezetnek a karbon lábnyomát az üvegházhatású gáz kibocsátás értékelésével lehet lemérni. Ha ismerjük a karbon lábnyom nagyságát, meg lehet tenni a megfelelő intézkedéseket a lábnyom csökkentésére (például zöld iroda, zöld közbeszerzés, környezetbarát termék védjegyes termékek, alternatív energiák használata).

LCA, életciklus elemzés

környezettudatosság

 

A környezettudatosság azt jelenti, hogy döntéseinkben figyelembe vesszük az élhető környezetminőség megmaradásának feltételeit, és nem lépjük át küszöbeit. Döntést mindenki hoz: államelnöktől iskolásig, beosztottól cégtulajdonosig. Leggyakoribb és környezettudatosságra is leginkább alkalmas döntési helyzetünk a vásárlás.
Nagyobb, ritkább döntéseink is vannak. Fontos, hogy az emberek jogaik, lehetőségeik és kötelességeik ismeretében dönthessenek saját sorsukról. A szubszidiaritás elve szerint minden döntést a lehető legalacsonyabb szinten, az érintettekhez legközelebb, lehetőleg részvételükkel kell meghozni.

LCA

Az életciklus-elemzés (Life Cycle Analysis) valamely termék, folyamat vagy tevékenység környezetterhelésének értékelése az alkalmazott anyagok, a felhasznált energia, illetve a környezetbe kibocsátott szennyezés/hulladék azonosításával és mértékük számszerűsítésével; az említett energia, anyagok és környezetbe történő kibocsátás hatásainak értékelése; a környezetvédelmi fejlesztések megvalósítási lehetőségeinek azonosítása és értékelése. Az értékelés magába foglalja a termék, gyártási folyamat vagy tevékenység teljes életciklusát, beleértve a nyersanyagok előállítását és feldolgozását; a gyártást, szállítást és értékesítést, a termék felhasználását, újrahasználatát, karbantartását, újrafeldolgozását és a keletkező hulladék belső hasznosítását kezelését.

Másodlagos alapanyagfelhasználás

Egy folyamatban már hulladékká vált anyag felhasználása más munkafolyamatban, összetétel és felhasználás szempontjából az új alapanyagtól nem különböző módon, azzal egyenértékűen

MBH

mechanikai biológiai hulladék/elő/kezelés

megújuló erőforrás

A megújuló erőforrások természetes folyamatok révén, emberi beavatkozás nélkül újratermelődnek (például erdő, vad, hal, talaj, víz, szél, napsugárzás), néhányuk újratermelhető. Az újratermelődés üteme meghatározza a hasznosíthatóság, kiaknázás mértékét (ezen mérték felett túlhasznosításról beszélünk). A regeneráció biztosítása azt is jelenti, hogy a megújuló erőforrások használatának korlátja a hosszú távú regenerálódás. A megújuló erőforrással gazdálkodók nem zsarolhatják ki azt, mert az erőforrás elvész (például a talajjal gazdálkodónak, vagy az erdőtulajdonosnak vissza kell forgatnia valamennyit a megtermelt haszonból).

méltányos kereskedelem

A méltányos kereskedelem /Fair Trade/ kereskedelmi partnerséget jelent. Olyan kapcsolat, amely párbeszéden, tiszteleten alapul, átlátható és nagyobb egyenlőségre törekszik a nemzetközi kereskedelemben. Hozzájárul a fenntarthatósághoz azzal, hogy a hátrányos helyzetű, különösen a „Dél” (a volt gyarmatok) termelői számára jobb kereskedelmi feltételeket kínál és biztosítja alapvető jogaikat. Szemléletformáló kampányokat is folytat.

nehézfém

Pl. ólom, kadmium, higany: egészségkárosító hatás: felhalmozódás /a szervezetből nem ürül ki/, tüdő és vesekárosodások, emésztőrendszeri megbetegedések, tumorok. Előfordulása: hordozóanyagok: gyártási segédanyagok, szemét-égetőművek, szennyvíziszap /talajvízbe, talajba, majd növényekbe, állatokba, ételbe, emberi szervezetbe kerülnek/.

NIMBY

A NIMBY szindróma társadalmi, környezetvédelmi problémákkal kapcsolatos hozzáállást jelentő betűszócska. Not In My Backyard, csak ne az én kertembe. Azt jelenti, az illető számára mindegy, hol lesz a probléma (hulladék, energiatermelés, szennyvíz) megoldva, amennyiben az tőle minél messzebb van. Akár a Holdon.

ökológiai lábnyom

A ökológiai lábnyom megbecsüli a felhasznált földi erőforrások újratermeléséhez vagy pótlásához, és hatásainak semlegesítéséhez szükséges területet. Azaz az emberi tevékenységekhez és létfenntartáshoz szükséges terület méretét becsüli. Ezt az adatot fontos összevetni a ténylegesen rendelkezésre álló terület (biokapacitás) nagyságával. Például egy adott népesség ökológiai lábnyoma az összes lakos által fogyasztott összes termék előállításához szükséges területtel egyenlő. Az ökológiai egyenleg a vizsgált népesség ökológiai lábnyomának és a ténylegesen rendelkezésre álló területnek a viszonya. A módszert környezetstatisztikusok kritizálják a bizonytalan, sokszor becsült vagy más területre vonatkozó alapadatok, és a túlzott komplexitás ellenére lényegileg hiányos adattartalom miatt. Például a nem-megújítható erőforrások csak a kitermelésükhöz szükséges területnagyság és energiaigény, valamint a kiváltásához szükséges megújítható erőforrás termelési területének nagyságáig kerülnek a számításba. Politikusok és szakpolitikusok is elismerik azonban erős vizualizáltságát, könnyű érthetőségét. Az ÚMFT (NFT-II) saját indikátorául elfogadta a WWF által becsült ökológiai lábnyomot, annak ellenére, hogy annak jellemző belső paraméterei (2007-ben) alapvetően német adatokon alapulnak. Az ökológiai lábnyom fő összetevői egy emberre: az a terület, amelyen a táplálkozásához szükséges élelmiszer megtermelhető; beleértve az általa elfogyasztott hús előállításához szükséges legelő nagyságát; a halfogyasztással arányos vízterületet; a lakhatásához illetve tevékenységéhez szükséges földterület – beleértve az alapterületet, és a bútorok, eszközök, textília előállításához szükséges földterületet; az általa felhasznált eszközök, tárgyak (gépkocsi, számítógép, háztartási gépek, csomagolóanyagok, ruházati termékek, luxuscikkek) előállításához szükséges földterületet; azon erdőterület nagysága, amely az egyéni energiafogyasztásával (mobilitás, fűtés, hűtés, és az általa használt javak előállításához és szállításához szükséges energia) arányos mennyiségű szén-dioxid megkötéséhez szükséges; a fa-és papírfogyasztásának megfelelő nagyságú erdőterületet.

ökoszisztéma

Adott élőhely társulása(i); vagy adott társulás és jellemző élőhelyeinek együttese. Az élőhelyet minden esetben térben vagy földrajzilag pontosan be kell határolni.

ökoturizmus

Az IUCN megfogalmazása szerint az ökoturizmus a környezetért felelősséget vállaló utazás és látogatás a viszonylag zavartalan természeti területeken, azok természeti, valamint jelen és múltbeli kulturális értékeinek élvezete és értékelése céljából. Az ökoturista kíméli ezeket a területeket, látogatása hatásait minimálisra mérsékli, valamint a helyi népességet társadalmi, gazdasági előnyökhöz juttatja, egyrészt látogatása, másrészt esetleges vásárlása, fogyasztása által

permakultúra

A permakultúrás gazdálkodás lényege az, hogy a gazda a gazdaság minden egyes elemét - növények, állatok, épületek, táj és ember - egy közös rendszerbe foglalja össze, a közöttük lévő kapcsolatokat tudatosan tervezi meg, használja ki. Így maguk a természetes folyamatok léphetnek az egyébként sokszor energiaigényes, költséges tevékenységek helyébe: például a gyümölcsösben, zöldségesben kapirgáló tyúkok amellett, hogy összeszedik a kártevőket és a gyomok magvait, trágyájukkal javítják a talaj minőségét, így szükségtelenné teszik a gazda munkájának egy részét és a vegyszerhasználatot. Egyszersmind az állatjóléthez és a minőségi hústermékekhez is hozzájárul ez a tartási mód.

primer energiahordozó

A természetben található energiaforrásokat tekintjük primer (elsődleges) energiahordozóknak. A primer (elsődleges) energia a természetben előforduló, az ember által még át nem alakított szilárd, folyékony és gáznemű nyersanyagokban rejlő energia: nem megújulók a szén, kőolaj, földgáz, nukleáris fűtőanyag; megújulók a növényi és állati fűtőanyagok, illetve a közvetlenül (mozgási vagy hőenergiaként) felhasznált nap-, víz-, szél- és geotermikus energia. Az energiafogyasztó a primer energiahordozók egy részét eredeti állapotban felhasználja (elégeti), a többit átalakítva használja fel.

SIN-listázott

Civil szakértők által fenntartott és frissített lista a legveszélyesebb vegyianyagokról. (Substitute is Now!, azaz Azonnal helyettesítsd!) A listán szereplő anyagokat az összesített kémiai és orvosi tudásbázis alapján azonnali cserére javasolják az összes gyártási folyamatban. Javasolják a megrendelők és a fogyasztók számára a listázott anyagok szigorú kerülését.

szekunder energiahordozó

Az átalakított primer energiahordozó energiatartalma szekunder (másodlagos) energiaként kerül forgalmazásra és felhasználásra. Szekunder energia például a szél- vagy vízenergiából nyerhető villamos energia, az atomerőműben, szenes erőműben előállított villamos energia, a napenergiából fotovillamos energiaátalakítóval (napelemmel) nyerhető villamos energia, a különféle gyártott gázok, folyadékok és szilárd anyagok /beleértve a hulladékokat és melléktermékeket/.

szén-dioxid kvóta és kereskedelme

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény és annak Kiotói Jegyzőkönyve, az erről szóló 2007. évi LX. Törvény működteti a Magyarország számára kiosztott szén-dioxid kvóták kibocsátását és értékesítését. A Magyar Állam nevében értékesített ún. kiotói egységekből származó bevételt mérhető módon kell szén-dioxid kibocsátás megelőzésére vagy szén-dioxid megkötésre fordítani.

szubszidiaritás

A szuszidiaritás a lehető legalacsonyabb szintű döntéshozatal elve. A már éppen alkalmas, lehető legalacsonyabb szervezeti vagy helyi szinten kell meghozni minden döntést, a lehető legközelebb az érintettekhez. A döntés és döntési folyamat felfelé építkezhet, ha helyben alapul.

szubszidiaritás

A szubszidiaritás a lehető legalacsonyabb szintű döntéshozatal elve. A már éppen alkalmas, lehető legalacsonyabb szervezeti vagy helyi szinten kell meghozni minden döntést, a lehető legközelebb az érintettekhez. A döntés és döntési folyamat felfelé építkezhet, ha helyben alapul.

túlnépesedés

Konrad Lorenz Nobel-díjas osztrák viselkedés-kutató: Az emberiség nyolc halálos bűne c. könyvében a túlnépesedés szerepel az első helyen. Ő elsősorban a konfliktusokat és agresszivitást növelő hatását emelte ki. Több kutatócsoport szerint (pl. Massachusets Institute of Technology, Római Klub) már évek óta a „túllövés állapotában” van a népesség. Ez azt jelenti, hogy a demográfiai tehetetlenség, és a gazdasági és politikai eszközök révén ideiglenesen kompenzált módon több ember él a Földön, mint az tartósan lehetséges. Az ideiglenes kompenzáció a térben és időben átterhelt (azaz másokra hárított) adósságot jelenti. Az emberiség létszáma majdnem 7 milliárd fő. Évenként 77 millióval nő a lakosság száma, becslések szerint 2050-re 9 milliárd közelében tetőzik. További olvasnivalók: : http://tanarblog.hu/internet-a-tanoran/575-tulnepesedes és http://www.tankonyvtar.hu/nincs-cim-tanari-100218-560

újrahasználat

A ”reuse” a terméknek az eredeti célra, eredeti funkcióban, formában (esetleg felújítva) történő ismételt felhasználása. Lényege, hogy kétszer, háromszor is gazdát cserél a termék, majd miután végleg használhatatlanná válik, akkor kerül csak a hulladék újrahasznosítóhoz. Az újraalkalmazás nem mindig kellemes, s néha műszakilag nehézkes. Tipikus példa az újraalkalmazásra a továbbvándorló mobiltelefon vagy számítógép, amely a családban, vagy cégen belül kerül új gazdájához, iskolákhoz kerül ajándékozás keretében, esetleg a kevésbé fejlett országokban értékesítik azokat. Újrahasználatnak minősül a nyomtatóban újraalkalmazásra kerülő újratöltött festékpatron, toner is, amelyek többsége árban töredéke az újnak, minősége azonban csak közel azonos.

újrahasznosítás

A hulladékot anyagában hasznosítják újra és az eredeti funkcióval megegyező terméket állítanak elő belőle /recycling/. Pl. a begyűjtött üvegekből – beolvasztással – újra üveget gyártanak.

UV sugárzás

A spektrumban az ibolyán „túli”, vagyis még nagyobb frekvenciájú (azaz még kisebb hullámhosszú) sugárzás. A Nap által kibocsátott, az emberi bőrre erősen ható ultraibolya sugárzás értékét nevezzük UV indexnek. Mérése nappal, a műszer érzékelőjét a Nap felé (de nem a Napba!) irányítva, tökéletesen vízszintesen elhelyezve történik, erre a célra alkalmas mérőműszerrel. Borult égboltnál is mérhető! Szakadozott felhőzetnél akkor mérjünk, amikor a Napot felhő nem takarja.

zöld beszerzés

Az ajánlatkérő környezeti szempontokat alkalmaz a beszerzésében, azaz minél több, egyértelműen azonosítható környezeti vagy környezetvédelmi szempontot megjelenít a beszerzés tárgyában, részletes leírásában (műszaki feltételek stb.), a beszállítótól elvárt követelmények között (pl. alkalmassági feltétel), a szerződés feltételeiben, vagy a kiválasztásban. A beszerzendő termékek és szolgáltatások kiválasztásakor azok egész életútja (azaz: előállítás, szállítás, használat/működtetés, hulladékká válás) során keletkező környezeti hatásokat kell figyelembe venni, s a környezetet legkevésbé terhelő, az erőforrások kimerülését csökkentő alternatívát kell kiválasztani. A beszerzésben környezetvédelmi szempontok alkalmazását a Kbt. 1§(5) lehetővé teszi, és a közbeszerzésről szóló éves statisztikai jelentésekben 2010-től ezeket külön jelenteni kell. A környezetvédelmi mellett egyéb (helyi, társadalmi, esélyegyenlőségi) szempontokat alkalmazó beszerzések a fentiekhez hasonlóan építik be az ajánlatkérő szerint kiemelt jelentőségű szempontokat (tarka, szivárvány beszerzés).
 
>>>>>>>
 
a ’Környezetbarát Termék’ védjegy szimbóluma
1994. óta működik a magyar nemzeti környezetbarát termék védjegy rendszer, amelynek szimbóluma a Magyarországon őshonos, hosszú életű kocsánytalan tölgy.


Energia Klub Zöldövezet TársulásKlímabarát Otthon